Kitti (18)

Kitti vagyok, egy 18 éves lány. Nagyszüleim vallásosnak szerettek volna nevelni engem, így én minden vasárnap eljártam szentmisére. Viszont csak végigültem, és nem éreztem át a lényegét. Nemrég anyukám egy pécsi közösségnek a tagja lett, és sok nyitott programot szerveztek, amiken én is kezdtem részt venni. Ott megismerkedtem Veronikával (szintén 18 éves), aki hívott engem, hogy menjek el vele a Lelkes napokra. Hidegen hagyott ez a tábor, de végül elmentem. Ott szinte mindenki idegen volt nekem, de közülük nagyon sokat a hét végére már a barátomnak mondhattam. A fiatalok egy része szeretettel fordult a másikhoz. Mi „újak”, csak a szeretet befogadására voltunk képesek, többre nem. Az egész hét folyamán tartott előadások nagyon érdekeltek, lenyűgöztek, pedig sosem rajongtam az előadásokért. Így tudtam Isten személyét közelebbről megismerni. Az esti dicsőítéseken, közbenjárásokon tapasztaltam meg Isten jelenlétét leginkább. Csodálatos érzés volt, mikor testem, lelkem minden porcikáját, minden kis rést betöltött a Szentlélek! Akkora békét kaptam akkor, hogy bármibe képes lettem volna belevágni. Láttam magam előtt az Urat, ahogy tárt karokkal várt engem, és mikor odafigyeltem rá, akkor szólt is hozzám, egy egész mondatot hallhattam tőle: Szeretlek, Kitti! Én mindig melletted leszek, mert Te hozzám tartozol! Ekkor voltam képes felfogni, hogy Jézus valóban szeret. Sőt nem csak engem, hanem mindenkit! (Azt gondoltam, hogyha engem képes szeretni az Úr, akkor Ő tényleg mindenkit nagyon szeret.) Jézusnak adtam magam, engedtem, hogy Ő vezesse az életem. Mikor nagy lelkesen és tüzesen hazaérkeztünk Veronikával, összefogtunk még négy emberrel, és alapítottunk egy közösséget. Az Úr még egy tapasztalt felnőtt testvért is küldött nekünk, aki szívvel-lélekkel viszi magával ezt a kis csapatot. Alig akartam elhinni, hogy én egy közösséghez tartozok! Közösségünkben igyekszünk Isten mellett élni, Őbenne élni, Őbenne remélni. Nagyon boldog vagyok, hogy akkor, még nyáron beadtam a derekam, és elmentem a Lelkes napokra! Ennek köszönhetek sok mindent, ami velem történt akkor, és azóta!