Péri Zsuzsanna

Az alábbiakban Péri Zsuzsannának, Peter Herbeck amerikai vendégelőadó tolmácsának tanúságtételét közöljük a a 2017. november 11-én Budapesten tartott Országos Katolikus Karizmatikus Találkozón történt csodás gyógyulásról. Dicsőség és hála Istennek, aki ma is gyógyít!

"Nagyon lelkesek vagyunk, mert szó szerint "láthattuk csodáidat", (az Úréit, természetesen), élőben, frissen, itt Budapesten!

Nekem nagy élmény volt a Karizmatikus Találkozó,  különösen, mert  ott lehettem, amikor Peterrel imádkoztunk a fél szemére vak néniért, és szó szerint szemtől szembe láthattam, mint gyógyul meg, fél szemére teljesen vakból látóvá. Amikor odahozta Zoli hozzánk, elmondta, hogy két éve teljesen vak a bal szemére, az orvos kimondta, hogy gyógyíthatatlan, mert a látóideg megsérült a kisagyban. A néni hallotta az ismeret szavát, és jött, mert felismerte, hogy róla szólt, de nem gyógyult meg, és jött imáért.

Peter Herbeckkel elkezdtünk imádkozni, fél percenként Peter megkérdezte, mi történik.
Először azt mondta a néni, hogy nagyon elkezdett fájni a vak szeme, ami azelőtt sosem fordult elő. Folytattuk az imát.
Fél perc múlva már a kisagya is erősen fájt, (ahol a látóközpont van), a vak szeme könnyezni kezdett. Folytattuk.
Kb. fél perc múlva Peter megkért, takarjam le a jobb, egészséges szemét, és kérdezte, mit lát a vakkal. A néni izgatottan felkiáltott: fényeket látok!
Ima. Majd: Most mit lát? (Jobb szeme letakarva). Néni: már látom a Peter arcát, látom, hogy felemeli a kezét.
Ima. Fél perc múlva (Jobb szeme letakarva): Már látom, hogy három ujját emeli fel.
Ima. 30 mp múlva (Jobb szeme letakarva):  Már a zenészeket is látom, ott, messze a színpadon!
Ima. Majd: Látom, hogy a zenész fiú pálcát tart a kezében!

Erre Peter felhívta a színpadra tanúságot tenni.

Közben a saját szememmel láttam, mint fordul vissza fokról fokra a szemgolyója, amely az elején lefele fordult volt, és így messziről látszott, hogy a bal szemével nem láthat a normális irányba, míg végül teljesen normális pozíciót vett fel.
Gondolhatjátok, hihetetlen élmény volt.
Az is, hogy úgy láttam, Peternek nem olyan szokatlan. Sőt, egészen természetes, örömmel, de meglehetős nyugalommal vette tudomásul.
Hiába, többször tanúja lehetett már ilyesminek.
Én is ezt szeretném, ha mind így lennénk ezzel...."